Tizenharmadik rész

Előre is Kellemes Ünnepeket Kívánok Mindenkinek,ha esetleg addig nem jelentkeznék :) Köszönöm a hosszú komikat.♥

music.

Nem értem,hogy Harry ezzel mégis mit akart mondani így inkább visszamentem.Matt éppen mosogatott így én addig gyors elmentem átöltözni.Egy rövidnadrágot hozzá illó hosszú pólót vettem fel.
-Segítsek?-ültem fel a pultra
-Már végeztem-törölte meg Matt a kezét.
-Milyen kis házias vagy-húztam magamhoz
-Bejön neked?-kérdezte,azzal az édes kisfiús mosolyával
-Szeretem ha egy férfi helyettem mosogat
-Szóval csak ezért kellenék?-játszotta el a sértődőtett
-Igen-nevettem el magam
-Szóval igen-kapott fel hirtelen,majd berontott velem a szobájába.
Leült velem együtt a szobában lévő kanapéra,olyan hevesen csókolt,hogy a végén már időm se volt levegőt venni.
-Jól vagy?-kérdezte
-Soha jobban-mondtam
-Hasad?
-Nem fáj.
-Örülök,hogy itt vagy velem-csókolt meg újra mielőtt válaszolhattam volna.
Lefektetett az ágyra majd óvatosan felhúzta a pólómat,amire én egy kicsit felszisszentem.
-Fáj?
-Nem,csak egy kicsit érzékeny a hideg miatt.
-Matthew-rontott be az ajtón Harry-O bocs nem akartam,de nem indul a kocsink.
-Megyek-kelt fel sóhajtva Matt
Kiment,Harry pedig visszanézett azzal a mosollyal,hogy "győztem" és a kezében valami kis henger féleség volt.Végül kiderült,hogy itt kell aludniuk mert nem tudom,pedig Matt elmondta hogy mi baja van a kocsinak.
-Sajnálom nem így terveztem-mondta
-Nem a te hibád.-adtam az arcára egy puszit,majd 1-óra körül elaludtunk.
Reggel nagyon melegem volt,így a szemem csak úgy kipattant.Komótosan kikeltem az ágyból és kimentem a konyhába,Taylor éppen kávét főzött.
-Jó reggelt-köszönt
-Jobbat-ültem le ásítva az asztalhoz.
-Ne haragudj,hogy elrontottuk az estéteket.
-Nem a ti hibátok-mondtam,vagyis nem a te hibád hanem az uradé,de ezt inkább már nem tettem hozzá.
-Kávét?
-Kérek-és elővettem a bögrémet.
Leült ő is velem szemben,majd elkezdtünk mindenféle csajos dologról beszélgetni.
-Ana-sóhajtott
-Mi baj van?
-Én tényleg úgy tekintek rád mint a legjobb barátnőmre,nekem régen sose volt.Ha volt az is sztár volt és jól hátba szúrt.
-Én is így tekintet rád Taylor emiatt nem kell aggódnod.
-Szakítok Harryvel lehet-mondta ki egy szuszra,nem tudtam rá mit mondani csak arcon köptem a kávémmal-Hát nem erre a válaszra vártam-törölte le egy ronggyal az arcáról
-Ne haragudj,de ez kicsit most megütött,így kora reggel
-Sajnálom,nem kellett volna.
-Nem nem,örülök hogy elmondtad mert ez azt jelenti megbízol bennem,de ezt azért gondold át még egyszer nehogy megbánd a késsebiekben.-Taylor nem mondott semmit így folytattam.-Elmesélhetek neked valamit?-bólintott
- Szóval 2 éve nyáron Linda szerelmes lett,persze ez nem újdonság hogy egy fiatal lány szerelmes legyen,de ő még az életét is leélte volna a sráccal.Mindig mesélte,hogy milyen boldog vele és hogy mennyire szerelmes.Viszont egyik napról a másikra valamii bekattant nála.Nem tudom pontosan megmondani,hogy mi lehetett akár egy álom egy megérzés,de szakított a sráccal és-nyeltem egy nagyot-az utolsó évében is próbált rátalálni a srácra,mivel a fiú elköltözött miután Linda szakított vele.Jól gondolt meg Taylor mert tudom,hogy Linda a halála nem rám,nem a szüleire,hanem a fiúra gondolt.....Az igaz szerelmére.-ahogy befejeztem könnyek lepték el az arcomat.
-Sajnálom Ana nem akartam felszakítani a sebed-guggolt le elém,de csak megráztam a fejem mert a szavak nem jöttek a számra.
-Mi baj van?-jelent meg az ajtóban Harry,mire mind a ketten odakaptuk a tekintetünket.
-Nincs baj,csak Ana mesélt Lindáról.
Harry arca teljesen elfehéredett a gyönyörű zöld szemei sötétzöldbe burkolóztak,majd egy mozdulattal ott hagyott minket.Ugyan azt érezte,mint én,fájt neki ahogy nekem is.
-Be kell vennem egy gyógyszert-állt fel.
-Nem hiszem,hogy ez jó ötlet-fogta meg a csuklóm Taylor.
-Taylor,kérlek.-indultam a konyhaszekrény felé.
Mikor már nyúltam az egyik fejfájás csillapítóért egy kéz megállított és becsukta a szekrényt.
-Erre semmi szükség nincsen-suttogta Matt a fülembe.-Én itt vagyok neked.
-De kell.
-Nem nem kell.
-Muszáj vitatkozni?-fordultam meg.
-Ez nem vitatkozás,mindannyian csak jót akarunk neked.
-Akkor engedd,hogy bevegyem
-Jó vedd-hagyott ott.
Tudom,hogy ezzel mi volt a célja így zsarol a kis mocsok.
-Nem vettem be-léptem be a szobába.
-Helyes-vette le a pólóját.
-Most haragszol?
-Nem vetted be,nincs miért haragudnom.-már a gatyánál tartott.-Tetszik a műsor?
-Bevallom,hogy rettentően élvezem-ültem le a kanapéra,ahol bevillantak a tegnap este történései.
-Ma mész dolgozni?-kérdezte
-Igen,te is?
-Sajnos,pedig inkább lennék veled-jött oda
-Este átjöhetek ha gondolod-éreztem,hogy arcomat elönti a forróság.
-Csak nem elpirultál?-lepődött meg.
-Nem-fordultam el.
-Nagyon tetszik-fordította magaféle az arcom,majd megcsókolt
Hamar összekészülődtem,hogy Matt haza tudjon vinni. Anne már annyira várt,hogy a kapuba állt.
-Kicsikém-ugrott a nyakamba.-Mindent el kell mesélnek-rángatott be,Mattnek csak inteni tudtam aki nevetve hajtott el.
Bent az a melegség fogadott és valami süti illata.Kipakoltam a szennyesem és átöltöztem.Mikor kiléptem az ajtón Louis és Zayn az asztalnál ültek.
-Ti meg?-ültem le Louis mellé
-Jöttünk reggelizni.
-Mi ez itt étterem?
-Majdnem-röhögött Louis
A reggeli során Louis egyszer csak eltűnt nem figyeltem,hogy hova megy bár lehet jobb lett volna.A szobámba belépve megtaláltam.
-Mi a ?-kiáltottam el magam,Louis a szennyesembe kutakodott.
-Ez nem az aminek látszik-mondta
-Hamupipőke-komplexusod van ne is tagadd-kiáltottam rá
-Hogy mim?
-Rajongasz a női ruhákért.
-Ö..nem?!-dobta vissza az egyik melltartómat.
-Rendben Tomlinson-léptem oda a szekrényemhez és elővettem a gáz spray-t.-Leül!!-mutattam az ágyra
Szó nélkül leült az ágyra és innen kezdődhetett az akció.
-Ki küldött?-tartottam felé az üveget
-Nem mondhatom el-mondtam én pedig megnyomtam egy kicsit ami épp elég volt,hogy marja a szemét-Te szadista állat, Harry volt az-dőlt el az ágyamra
-Miért küldött?
-Azért,hogy megtudjam lefeküdtél-e Mattel.
-Ezeknek mi köze a ruháimhoz.?
-Nem szeretném kimondani,ciki.-fordult hasra az ágyon.
-Tomlinson válaszolj-ültem rá
-Hagyj békén te szadista állat,te nem is vagy nő nem tudom mit eszik rajtad Harry.-erre a mondatra megállt bennem minden.
-Mit mondtál-fogtam meg a hajánál.
-Nem mondtam semmit,hagyjál békén te banya-dobott le a hátáról majd rohant ki a szobából.
-Láttam,hogy eldugtad a rózsaszín bugyimat adod vissza,te bugyitolvaj-rohantam utána,de félúton beleütköztem Harrybe.
-Ez kell-lebegtette meg előttem az említett ruha darabot.
-Add vissza-ugráltam érte.
-Kérd szebben-lépett közelebb én meg egyre jobban hátráltam.
-Kérjem szebbed?
-Jó lenne-vette elő azt a huncut mosolyát.
-Rendben
A kezemmel megfogtam a nyakát és hirtelen megcsókoltam.Nem hiszem,hogy erre számított mert először

nem is csókolt vissza.A kezét a derekam köré fonta,hogy jobban magához húzzon.Itt volt a remek alkalom,hogy megmutassam a tökéletes tökön rúgásomat.Apa régen tanított önvédelmet. Harry olyan hirtelen rogyott össze,hogy még én is meglepődtem.
-Most már tudod kinek a dolgai közt kutakodj Styles és jobb lenne ha a bizonytalan barátnőddel foglalkoznál,nem pedig egy Mucsai lány életét kisértenéd.
Harry összegörnyedve csak annyit tett hozzá-Miért mindenki a büszkeségemet bántja?!
Olyan költői kérdésnek szánta,így nem is válaszoltam rá. Összeszedtem a cuccom majd indultam dolgozni.